Infinitivo, Participio

Nyelvtan

Infinitivo

Az infinitivo az ige szótári alakja (-ar, -er, -ir végződéssel: hablar, comer, vivir). Az angol to + ige / gerund-nak felel meg funkcionálisan (ellentétben az angollal, ahol a főnévi szerepet a gerund tölti be, a spanyolban ezt mindig az infinitivo teszi):

• Főnévi szerepben ("a ...-ás/-és"):

  • Az olvasás egészséges. — Leer es saludable. (NEM "el leyendo"!)
  • Utazni szeretek. — Me gusta viajar.

• Más ige után, cél vagy szándék kifejezésére:

  • Megpróbálom megoldani a problémát. — Intento resolver el problema.
  • Azért jöttem, hogy segítsek. — Vine para ayudar.

• Ir a + infinitivo, tener que + infinitivo, poder + infinitivo stb. — ige utáni segédigés szerkezetekben mindig infinitivo áll:

  • Muszáj tanulnom. — Tengo que estudiar.
  • Tudok úszni. — Puedo nadar.

Participio (múlt idejű melléknévi igenév)

Képzése: -ar igék → -ado (hablar → hablado); -er/-ir igék → -ido (comer → comido, vivir → vivido)

Rendhagyó participio-k: hacer → hecho, decir → dicho, escribir → escrito, ver → visto, poner → puesto, volver → vuelto, abrir → abierto, romper → roto, morir → muerto, resolver → resuelto.

Használata:

• Összetett igeidőkben (haber + participio) — ilyenkor a participio nem egyezik nemben/számban:

  • Han comido. — Ettek.
  • Ha escrito una carta. — Írt egy levelet.

• Melléknévként, ser/estar-ral — ilyenkor egyezik nemben/számban:

  • La puerta está cerrada. — Az ajtó zárva van.
  • Los documentos están firmados. — A dokumentumok alá vannak írva.

• Szenvedő szerkezetben (lásd Voz pasiva):

  • La carta fue escrita por ella. — A levelet ő írta.